BÖLÖN

• A turisták, látogatók a dombtetőn álló unitárius templomot szokták felkeresni. Mivel Bölönnek népes és gazdag egyházközsége volt, a falut az „unitáriusok Rómájának” is szokták nevezni. Most egy neoromán és bizánci építészeti elemeket őrző monumentális templomot lát a szemlélő. Pákei Lajos műépítész tervei alapján épült 1893–1895-ben. Igen értékes az egységes ízlésre tervezett templombelső bútorzata. A templomot egy XVI–XVII. századi védőtornyos vár övezi. A régi templomot eredetileg román stílusban építették, de azt a XV–XVI. század fordulóján gótikus ízlésben átépítették. Az 1720-as tűzvész, majd az 1802-ős földrengés, ezt is, a várat is, alaposan megrongálta. Alakították, javították. 1893-ban elhatározták, hogy új templomot építenek helyébe. Megmaradt egy régi harangja – 1767-ből –, melyet hosszú időn át, az unitáriusok és a reformátusok – miként azt a harang felirata is bizonyítja – közösen használtak.

•  A református templom 1768-ban épült az unitárius templom mellet. 1722-ben készített reneszánsz kőszószéke a kor remekműve. Klenódiumai a templomnál sokkal régebbiek. A templom elé 1911-ben építették a ma is álló harangtornyot. 2005 tavaszán  fogtak hozzá a templom renoválásának, amelyet 2009 szeptemberében fejeztek be.

•   A helybeli görögkeleti egyháznak két temploma van. A régit – a Tana utcában – 1774-ben építették Nagyboldogasszony tiszteletére.  Cirill betűs harangja 1782-ből való. Műemlék és restaurálás 2007-ben fejeződött be. 1937–1946 között új, bizánci kupolás templomot építenek a falu fölötti dombtetőre, a református templom közelébe. Titulusa a Szent kereszt felmagasztalása.
•  A vár építésére a legkorábbi adat 1612-ből van, amikor Weiss Mihály vezetésével a brassói szászok ostromolták. Építését így a megelőző századra teszik. 1690-ben a kuruc szabadságharc idején ide vonult be a falu népe. Az ovális alaprajzú vár kaputornya a vár nyugati felén volt. Ez a mai harangtorony alsó – régi – része, melyet középkorinak tartanak. A vár védművei jól láthatók. A falak mentén három védőtorony van: egyik a déli oldalon félnyeregtetős szuroköntővel és pártadísz maradványokkal – ez a „tömlöctorony”. Az északi oldalon egy téglalap alaprajzú lőréses torony van. A délkeleti részen álló – harmadik – melyen egy kőtáblába vésett felirat adja tudtunkra, hogy annak építését 1617-ben fejezték be. Igen érdekes a déli fal fecskefarkas pártadíszítménye. Alatta több latin nyelvű felirat látható. A keleti és északi peremen fogsoros pártázat maradványai vannak. A várfal belső részén – körös-körül – védőfolyosó volt.
• A Donáth-kúria a 18.században épült.
• Az unitárius templom előtti emlékparkban látható az egykori nemzeti lobogó talapzata, rajta a magyar szabadságharcra és a két világháborúra emlékeztető évszámokkal (állították 1991-ben). Ide helyezték el az 1848–49-es magyar szabadságharc 150. éves évfordulójának emlékkopjáját. Rajta ez áll: „1848–1948–1998” (faragta: Akácsos Pál Botond, 1998).
• 1991-ben állították fel Bölöni Farkas Sándor mellszobrát a vártemplom előtti téren (Jecza Péter alkotása).
• Az unitárius vártemplom cintermében is emlékkopját állított az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a bölöni ifjúság a XXII. Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Konferencia emlékére 1998-ban (Akácsos Pál Botond munkája).

• Az unitárius templom homlok-falára, Gyenge Sámuel református lelkész, a falu szülötte helyezett el emléktáblát a következő szöveggel:

   

• Emléktábla van az I–IV. osztályos központi (régi) iskola homlokzatán is: „Nevelő intézet. Épült a bölöni unitáriusok buzgóságából 1876.” Ez volt a falu egykori unitárius felekezeti iskolája.
• Az I.-IV. osztályos iskola épülete udvarán áll a magyar honfoglalás 1100. esztendejének emlékére készült faragott kopja (faragta Akácsos Pál Botond, 1996).
• Az iskolával szembeni Millecentenáriumi-parkban, helyi nevén a Dísz-kertben, Erzsébet királyné tiszteletére ültetett gesztenyefák alatt van a szabadtéri színpad, az 1999-ben tartott kortárs találkozó emlékkopjája (faragta: Akácsos Levente), valamint a 2005-ben felavatott Erzsébet királynő mellszobra.
•  Bölöni Farkas Sándor szülőháza ma is áll, emléktáblával jelölték meg:

•  A községi könyvtár épületében falumúzeum látható, amely 2001-ben alakult. Az épület teraszán az I. és II. világháború emlékére, 2004-ben állított két kopjafa, valamint az épület udvarán a magyarságunk tiszteletére 2006-ban felavatott emlékkopja teszi csodálatossá a térséget.
• A falutúl 2 óra járásra a Kollát patak és a Hajdinárom árka találkozása feletti hegyfokon egykor vár áltt, de már nyoma sem látszik.

• Bölön határában több borvízforrás fakad, híresek a zúgói, a farkaslaki borvízek, valamint a Korlát-patak völgyében feltörő kénes kénosi borvíz. A Sóspatakban sósborvízek vannak. A Bogos szántóföld felett az 1890-es években kénes fürdőt rendeztek be, amely elhanyagolt állapotban van.

   

Híres emberek

• Bölön falu nevét jeles szülötte Bölöni Farkas Sándor (1795–1842) tette ismertté. A reformkori eszmék jeles úttörője volt, európai és amerikai utazó, naplóíró, műfordító. Utazás Észak-Amerikában című könyve 1834-ben jelent meg Kolozsváron. Megjelenésekor a szerzőt nem kisebb személyiségek üdvözölték, mint a „legnagyobb magyar” Széchenyi István, majd Wesselényi Miklós.
• Bölönben született a 17. században Bölöni Bedő Pál unitárius püspök, főtanodai tanár.
•  Kisgyörgy Simeon (1726–1812) – ürmösi unitárius lelkész.
• Bölönhöz kötődik neve a történetíró Uzoni Fosztó Istvánnak (1729–1777).
• Bölöni Mikó Lőrincz (1806-1872) – kolozsvári teológiai tanár, költő, nemzetőr, 1848-49-es szabadságharcos.
• Bölöni származású családból vétetett, híres, erdélyi festőművész Sikó Miklós (1818–1900).
• Lőfi Ödön (1872–1946) helybeli unitárius lelkész, egyházi író, műfordító és az Unitárius Irodalmi Társaság tagja volt.

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat